Frissítve: 2012. június 6. 

Szeretettel köszöntjük honlapunkon!

A településről

Mezőkaszony története. Bő forrással ellátott magaslat lejtőjén, mely körül ma Mezőkaszony elterül, egy Szent Katalinnak szentelt imaház épült. A kápolna körül később keletkező település a nevét a szájhagyomány szerint a kápolna védőszentjéről, Kata asszonyról nyerte.

A helység neve 1332-ben Cassan, 1335-ben Kozun, majd Kászony, s végül Mezőkaszony lett. A falubeliek többnyire a Kaszony nevet használják. Első királyaink idején királyi vadászok, pásztorok, zarándokok és remeték voltak a lakói.

      Mezőkaszony az idő során járási központtá fejlődött, amelyhez 26 falu tartozott. Szolgabíróság, törvényszék, börtön, 37 bolt, 4 bank, 2 nyomda, kocsmák és vendéglők is működtek a községben. 

  

Községháza épülete                Kaszony címere

       A 2338 lelket számláló színmagyar falu története 1086-ra nyúlik vissza, amikor is Szent László e helyen legyőzi a kunokat, és ennek emlékére egy kápolnát építenek. Már a 15. században olyan nagy településnek számított, hogy egy Mátyás-korabeli térképen Nyíregyházát nem, ellenben Kaszonyt feltüntették.

      Bocskai István, erdélyi fejedelem és a Bereg vármegye ura különösen kedvelte a mezővárost, és egy 46 cm magas, fedeles arannyal futtatott, díszes művű serleget ajándékozott Kaszonynak.

      Kaszony irodalmi műveknek is a megihletője volt. Például a Tisza áradása következtében Arany János két hetet töltött a faluban, itt hallotta a Fülemüle történetét, amelyet később papírra is vetett.

 

Eötvös kastély     

     A református templom falai csaknem 700 éve állnak. Ez a templom valaha kolostor volt, de 1560-tól templomként szerepel a hivatalos iratokban. Falait faragott terméskő képezi, alatta kripta található, amelyek mélyén gazdag emberek és a falu lelkészei lelték örök nyugalmukat. Napjainkban, a templom renoválásakor újra feltárták.

                        

             A református templom                    A katolikus templom

        Az egykor nagy szőlőtermesztő múltra visszatekintő Kaszony híres volt hatalmas boros pincéiről, amelyek ma is a hegy alatt húzódnak. A finomabbnál finomabb, zamatosabbnál zamatosabb szőlőkből rendkívül jó borokat készítettek. A vulkanikus eredetű hegyen termett szőlőnek savanykás utóíze van, ezért jó alapanyaga a pezsgőnek. Az ilyen fajta szőlőt még Olaszországba is exportálták anno, hogy ott pezsgőt készítsenek belőle. A hetvenes években a hegyet a teraszosítással tették tönkre. A hatalmas borospincék nagy része, a szőlőültetvények pedig teljesen megsemmisültek, csak a háztáji földeken maradtak meg. 

          

Régi pince és présház

      Napjainkban a falu macskaköves utcáin sétálgatva megtekinthetjük a római katolikus és a református templomokat, az 50 éves középiskolát illetve a felújított óvoda épületét, a sztálini terror áldozatai emlékére emelt emlékművet, a hegyről pedig csodálatos kilátás nyílik a tájra.

  

A Kaszonyi Aranykulcsocska Bölcsőde és Óvoda épülete

     Földrajzi fekvés. Az egykori mezőváros Beregszásztól, a járási központtól 24 kilométernyire nyugatra az ukrán-magyar határ mentén, a vulkanikus eredetű Kaszonyi-hegy lábánál  terül el. A települést a Beregszász - Nagydorony - Csap országúthoz egy 2 km-es bekötőút kapcsolja hozzá. 1989-ben a község határában  nyílt neg a Mezőkaszony - Barabás kishatárátkelő, amelyet 2003 őszén nemzetközivé minősítették át.

      Szomszédos települések: 2 km-re északnyugatra Csonkapapi, 4 km-re északra Som, 3 km-re keletre Zápszony. A Beregsom - Kaszony vasútállomás a településtől 5 kilométernyi távolságra található Zápszony területén.

      Demográfia. Mezőkaszony lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 2 338 fő, ebből 2 087 magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Jelentős, kb. 250 fős cigány kisebbség is él a településen.

 

Mezőkaszony és környéke képekben itt: www.mezokaszony.mlap.hu/

 

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő
Szavazás
Mit nézne meg mindenképp kárpátaljai lártogatásakor?
Munkácsi vár
Vereckei-hágó
Ungvári vár
Szinevéri-tó
Schönborn vadászkastély